Ma Magyarországon kiugróan magas a fölgáz alapú fűtési rendszerek használata ráadásul, ezek számottevő része még elavult is. De miért is ne alkalmaznánk olyan korszerű technológiát mellyel az energia-költségek mérsékelhetők, az energiahatékonyság növelhető és még környezetbarát is. Mert létezik ilyen megoldás!
A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját felhasználva képes épületfűtésre és hűtésre is. A hőszivattyúkat a hőforrás jellege szerint csoportosítjuk, hiszen a szükséges hőenergia kinyerése valamely környezeti közegből történik. Ilyen közeg lehet, a talaj, a talajvíz és a levegő is. A mindennapi használat során a hőszivattyús technológia alkalmas épületfűtésre, hűtésre valamint használati meleg víz előállítására is, ráadásul mindezt fosszilis energia felhasználása nélkül! A berendezés gondos, az adott igényeknek megfelelő kiválasztása meghatározó lehet a későbbiekben a kivitelezési költségek alakulása, a beruházás megtérülési idejének valamint a - jól kiválasztott hőszivattyú segítségével elérhető energia- és energiaköltség megtakarítások szempontjából!
A kivitelezési költségek valamint a megtérülési idő pályázati források bevonásával tovább csökkenthetők.
A hőszivattyús technológia alkalmazásának számos előnye van, ezek közül néhányat említve:
| A passzívház (németül Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első passzívház 1990-ben Németországban épült meg. Azóta Európa szerte épülnek az ilyen típusú házak. Több mint 30 000 passzívház technológiával épült ingatlant – nem csak lakóházat - adtak át az azóta eltelt időszakban. Németországon kívül leginkább Ausztriában, Svájcban és a Skandináv régióban közkedveltek. 1996-ban a „passzívház” szabvány gondozására és a minősítések kiadásáért felelős szervezetet hoztak létre Németországban, Passivhaus-Institut néven. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Az energiahatékony-passzívház technológia szélesebb körben való elterjesztése lehetővé teszi az energiafüggőség csökkentését valamint a széndioxid –semleges épületek elterjedését is. Kép forrása: www.greenpressblog.com Az elkövetkezendő években az építészet „alapjaiban” változhat meg, azzal, hogy a tervezők már legfőképp nem a design-ra, a nagyságra vagy épp a látványosságra helyezik a hangsúlyt, hanem sokkal inkább az energia- és környezettudatosság állhat az építészet középpontjában. A téma aktualitását mi sem igazolhatja jobban, mint, a folyamatosan emelkedő energiaköltségek, és a globális felmelegedés gyorsuló üteme. Földünk energiaforrásai kimerülőben vannak, így szükségessé válik olyan alternatív technológiák kidolgozása, mint például a „passzívház” technológia, mellyel csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. |
Lendvai Katalin
2016.02.29
